Napjainkban lépten nyomon találkozhatunk olyan
utalásokkal, hivatkozásokkal, amelyek valamilyen
módon a az egész világot behálózó
számítógépes rendszerrõl, az
Internetrõl szólnak. Az is szinte már természetes,
hogy egy plakát alján vagy egy televíziós
hirdetés végén láthatunk az elsõ
pillantásra titkosírásnak tûnõ
sort, amely az Internet egyik számítógépét
jelöli, ahol többet is megtudhatunk az adott cégrõl,
termékrõl.
Sorozatunkkal azt szeretnénk elérni, hogy mindenki
számára olyanok legyenek ezek az Internet címek,
mint a hagyományos címek vagy telefonszámok
és mindenkinek magától értetõdõ
legyen, ha valamilyen információt meg kell keresni
a világhálón vagy elektronikus úton
szeretnének levelezi valakivel, esetleg az Interneten keresztül
rendelnek meg egy szolgáltatást vagy terméket.
A sorozat tervezett részeiben bemutatjuk, hogy milyen hardver
és szoftver eszközökre van szükség
ahhoz, hogy mi is teljes jogú polgárai legyünk
ennek a virtuális világnak. Tanácsot adunk,
hogyan válasszunk magunknak Internet szolgáltatót
és hogyan állítsuk be operációs
rendszerünket és konfiguráljuk kommunikációs
programjainkat. Röviden elmeséljük, hogyan is
alakult ki az Internet és hogyan, milyen irányokban
fejlõdik napjainkban. Ezután az Internet egyik legelsõ,
legegyszerûbb, de mai napig is a legtöbbet használt
szolgáltatásáról, az elektronikus
levelezésrõl lesz szó. Innen egy nagyot ugrunk
és az Internetet leginkább igénybe vevõ,
gyakran lelassulását is eredményezõ
használatáról, a World Wide Web-rõl
lesz szó. Külön részt szentelünk
a legelterjedtebb böngészõ (a World Wide Web-en
barangoló) programok kezelésére. Azt, hogy
milyen programok fognak ebben a részben szerepelni, még
nem tudjuk, hiszen jelenleg is éles harc folyik a szoftver
gyártó cégek között az ilyen típusú
programok fejlesztése során. Igen gyakori mûvelet
az Internet használata közben, hogy valamit meg szeretnénk
találni a világhálóba bekapcsolt több
millió gép között. Ehhez számos
keresõ szolgáltatás áll rendelkezésre,
ezek használatát is be fogjuk mutatni. Meg fogjuk
ismertetni az olvasókkal, hogyan lehet az Interneten keresztül
fájlokat mozgatni és hogyan lehet csatlakozni az
egyforma érdeklõdésû emberek által
létrehozott hírcsoportokhoz és használni
azokat. A sorozat vége felé egy mini tanfolyam keretében
megtanítjuk az érdeklõdõket, hogyan
hozhatják létre saját Web oldalukat, azaz
hogyan mutathatják meg magukat vagy cégüket
az egész világnak. Végül foglalkozni
fogunk az Interneten belüli szûkebb hálózatokkal,
amelyek néha többet is tudnak mint az Internet. Itt
szó lesz CompuServe, a Microsoft Network és az America
Online-ról.
A sorozatban igyekszünk minél kevesebb technikai részlettel
és minél több gyakorlati útmutatással
szolgálni, hiszen a célunk az, hogy mindenkinek
magától értetõdõ legyen egy
számítógép hálózat használata.
A sorozat befejezésére várhatóan már
nagy számban hozzáférhetõek lesznek
az úgynevezett hálózati számítógépek
(Network Computer - NC), amelyeknél már alapvetõ
mûködési forma lesz a helyi vagy távoli
hálózatok használata.
Az elsõ és sajnos elengedhetetlen eszköz
ahhoz, hogy használni tudjuk az Internet nyújtotta
szolgáltatásokat: egy számítógép.
Bár mondhatnánk azt is, hogy egy akármilyen
gép megteszi, azonban ha ki szeretnénk használni
a mai Internet adta lehetõségeket, akkor ne egy
286-os processzorra alapozzuk a világháló
elérését. Ahhoz, hogy a szinte egyeduralkodóvá
váló, az Internet grafikus felületét
jelentõ World Wide Web-et is tudjuk használni, bizony
komolyabb gépre van szükségünk.
Ajánlatunk tehát a következõ: 486-os
vagy gyorsabb processzor, 8 megabájt központi memória
és egy viszonylag gyors videó vezérlõ
kártya. A gép többi alkatrésze a mi
szempontunkból mellékes, de persze szükség
van billentyûzetre, monitorra, merevlemez és floppy
egységre, egérre. Persze nem hátrány
ha jobb (Pentium, Pentium Pro) és gyorsabb a processzorunk
vagy több központi memória van a gépben.
Ez utóbbira azért van szükség, mert
a grafikus Web használatához valamilyen grafikus
felhasználói felülettel rendelkezõ operációs
rendszerre van szükségünk és ezeknél
a mûködési sebességet nagyon befolyásolja
a számítógépben található
memória mennyisége.
Az otthoni Internetes kapcsolathoz szintén elengedhetetlen
egy telefon vonal megléte. Ez lehet ugyanaz a vonal, amelyet
a normál telefonálásra használunk.
Ebben az esetben persze addig nem lehet a telefont beszélgetésre
használni, amíg él az Internet kapcsolatunk.
Az igényesebb felhasználók használhatnak
erre a célra egy külön telefon vonalat is, ami
lehet akár az ISDN néven szereplõ, a digitális
kapcsolatok számára kifejlesztett telefon vonal
is. Ennek az ára természetesen magasabb, mint egy
hagyományos vonalé, de a kapcsolat sokkal gyorsabb
és biztonságosabb ezen keresztül, így
azoknak, aki sokat használják az Internetet, egy
idõ után megtérül a beruházás.
Egyébként a telefon vonal minõsége
nagyon befolyásolja, hogy milyen gyorsan lehet az adatokat
küldeni és fogadni. Az adatátvitel sebességét
a másodpercenként átvitt bitek számával
szokták megadni. Jelölésben bps vagy baud szokott
szerepelni. Egy 9600 baud-os átvitel azt jelenti, hogy
másodpercenként 9600 bit halad át a telefon
vonalon. Ha ezt át akarjuk számítani bájtokra
vagy karakterekre, akkor nagyjából azt kapjuk, hogy
ilyen sebesség mellett 18 perc alatt lehet 1 megabájtnyi
adatot elküldeni vagy letölteni. A hazai telefon vonalak
-fõleg ahol digitális központ van- lehetõvé
tesznek nagyobb átviteli sebességeket is. Ez azt
jelenti, hogy 14.400, 28.800 vagy akár 33.600 baud-os átvitellel
is dolgozhatunk. Ez utóbbi esetén például
már 5 perc sem kell 1 megabájt információ
átviteléhez.
Az telefon vonal és a számítógép
összekapcsolásához szükség van
egy úgynevezett modem-re is. Ez a berendezés biztosítja,
hogy a számítógépben lévõ
digitális adatok át tudjanak jutni az analóg
telefon vonalakon és a célban egy másik modem
ismét visszaállítsa õket digitális
formába. Nagyon sokféle modem közül válogathatunk,
ezek egy része külsõ, másik csoportjuk
belsõ. A külsõ modemek egy kis dobozban helyezkednek
el és a számítógéphez a soros
csatlakozón keresztül kapcsolódnak. A külsõ
modemeknek szükségük van külsõ tápfeszültségre
is. A belsõ modemek egy bõvítõ kártyán
helyezkednek el és nekünk kell beszerelni õket
a gépünkbe. Ezeknek a belsõ modemeknek általában
alacsonyabb az áruk, mint a hasonló tudású
külsõ társaiknak. Mindkét megoldásnak
vannak elõnyei és hátrányai.
A külsõ modemek ára magasabb, külön
hely kell hozzá az asztalon és lefoglalnak egy soros
portot, ugyanakkor üzembe helyezésükhöz
nem kell szétszedni a számítógépet
(több számítógép esetén
könnyen áttehetjük másik géphez),
használhatjuk hordozható gépekhez is, nem
kell különbözõ hardver beállításokkal
bajlódni (megszakítás és memória
cím) és a dobozon lévõ kis lámpák
segítségével könnyen nyomon lehet követni
állapotukat.
A belsõ modemek ezzel szemben olcsóbbak, belekerülnek
a számítógépbe, így nem kell
az asztalon külön hely és az üzemeltetésükhöz
szükséges feszültséghez sem kell külsõ
tápot használni. Ezek a belsõ modemek nem
a már meglévõ soros csatlakozások
közül használnak el egyet, hanem egy újabb
kommunikációs portot hoznak létre. Hátrányként
elmondható, hogy üzembe helyezésükhöz
nemcsak szét kell szedni a számítógépet,
de gyakran hosszadalmas próbálkozások után
lehet csak beállítani a megfelelõ hardver
paramétereket. Ezen kívül szükség
van egy szabad bõvítõ kártya helyre
is a gépben és a beépítés után
a legtöbb esetben szemmel nem lehet követni a modem
és az adatátvitel pillanatnyi állapotát.
A modemek másik fontos paramétere, a velük
elérhetõ maximális adatátviteli sebesség.
Ez az érték igencsak befolyásolja az árukat
is, természetesen oly módon, hogy egy gyorsabb modem
drágább mint a lassabb. Ma már a forgalomba
kerülõ modemek, úgynevezett faxmodemek, ami
azt jelenti, hogy nem csak adatátvitelre alkalmasak ezek
a berendezések, hanem tökéletesen tudnak helyettesíteni
egy fax készüléket is. Mivel a hagyományos
fax készülékek adatátviteli sebessége
9600 vagy 14400 baud, igy ha gyorsabb is a modemünk, faxként
való használat esetén ennél nagyobb
sebességet nem lehet velük elérni. Az Internetes
kapcsolat esetében azonban már egészen más
a helyzet, itt igenis fontos, hogy minél gyorsabb adatforgalmat
tudjunk elérni. Érdemes tehát egy 28800-as
modemet vásárolni, hiszen a telefon számlán
hamarosan megtérül a kezdeti nagyobb beruházás.
Itt kell tisztázni azt is, hogy amikor a számítógépen
keresztül használjuk a telefon vonalat, az ugyanannyiba
kerül, mintha beszélgetést folytatnánk
rajta. Hogy ennek helyi vagy távolsági tarifája
van, az attól függ, hogy helyi vagy távolsági
hívással tudjuk elérni azt a Internet szolgáltató
céget, akinél elõfizetünk az Internet
használatára. Jelenleg Magyarország legtöbb
nagyvárosában találhatunk olyan Internet
szolgáltatót, aki helyi telefon hívással
elérhetõ.
Összefoglalva elmondhatjuk, hogy míg a modemek közötti
választás esetén a külsõ vagy
belsõ változat közötti döntést
leginkább csak kényelmi szempontok befolyásolják,
addig a modem sebességét minden esetben érdemes
minél magasabbnak választani, még akkor is,
ha pillanatnyilag nem fogja elérni modemünk a maximális
sebességet, azonban a telefon vonalak gyors javulásával
rövid idõn belül ki lehet majd használni
a nagyobb átviteli sebességet.
Még két tanács a modem kiválasztásához:
érdemes olyan típust választani, amelynél
a késõbbiekben házilag is lehet az adatátviteli
sebességet növelni, a modemben található
program frissítésével. Jelenleg is több
olyan modemet lehet vásárolni, amelyeknél
már most is rendelkezésre áll az ingyenes
lehetõség a 33600 vagy 57600 baud-os feljavításra.
A másik tanács, hogy lehetõleg olyan modemet
vásároljunk, amelynek meg van a hazai postai üzemeltetési
engedélye. Ez nem csak azért fontos mert hivatalosan
csak ilyen berendezéseket szabad használni és
az engedéllyel nem rendelkezõ modemek használóitól
akár a telefon vonalat is meg lehet vonni, hanem azért
is mert minden országban mások a telefonszabványok
és nem biztos, hogy egy japán vagy amerikai piacra
szánt készülék hibátlanul fog
mûködni a hazai viszonyok között. Végletes
esetben még az is elõfordulhat, hogy egyszerûen
leég a modem a magyar telefon hálózatba való
bekapcsoláskor.
Tulajdonképpen végére is értünk
azoknak a hardver berendezéseknek a felsorolásában,
amelyek nélkül nem lehet élõ Internet
kapcsolatot létrehozni. Van azonban még egy olyan
kiegészítõ eszköz, amelyre napjainkban
egyre inkább szükség lehet, ha az Interneten
keresztül igénybe vehetõ legújabb szolgáltatásokat
is használni szeretnénk. Ez a hangkártya.
A legtöbb Web oldal már ma is tartalmaz hang és
videó részleteket és ezeknek a lejátszásához
bizony szükség van egy hangkártyára
is. A világhálón keresztül sugárzott
rádió mûsorok is egyre nagyobb számban
jelennek meg, de lehetõség van online lemez részletek
és interjúk meghallgatására is, ha
van a számítógépünkben hangkártya
(és elég gyors az adatvitel). A hangkártya
másik fontos Internetes felhasználása a hálózaton
keresztüli telefon beszélgetések lebonyolítása.
Ilyenkor egy helyi hívás díjáért
beszélhetünk a Föld másik felén
lévõ ismerõsünkkel, a hangkártyához
csatlakoztatott hangszóró és mikrofon segítségével.
A hangkártya kiválasztásakor nincsenek igazán
fontos körülmények, minden olyan kártya
megfelel, amelyet az általunk használt operációs
rendszer támogat. Egyedül azt a szempontot kell figyelembe
venni, hogyha valódi telefon beszélgetést
szeretnénk folytatni, vagyis egyszerre akár mind
a két fél beszélhessen, akkor olyan hangkártyára
van szükség, amely alkalmas az úgynevezett
full duplex adatkezelésre.